Túléltem Májámi Bícset! ( részlet )

Clay Hostel 1.


Ha az ember nyaral, az agyát kimossa. Nem gondol háborúkra, éhinségre, robbanó hátizsákokra. Nem örlődik,hogy a világot a pénz uralja, hogy a betevő falatért dolgozni kell. Nem foglalkoztatja a jövője, a múltját többé nem analizálja, csak a jelenben él. A nyaralás egy másik tudatállapot. Csak bámulsz magad elé, szívod a friss levegőt, élvezel minden egyes napsugarat, pásztázod a tájat, fixírozod az embereket, hátradőlsz, mosolyogsz és élvezed az élést, s nem az életet. Miért ne nyaralhatna az ember egész életében, reggeltől estig, az év háromszázhatvanöt napján. Vajon van-e elég idő arra...véget ér-e időben az útkeresés, hogy még fiatalon megleld önmagad, hogy megtaláld számodra azt a létet, állapotot, mely aztán az egész hátralévő életedet, egy végtelen,felhőtlen nyaralássá teszi.
Én akkor ott, Miami Beach-en azt gondoltam, a legnagyobb boldogság számomra, ha egy hostelben, egy "Bábel torony"-ban lakom. Arra gondoltam, majd fél évig dolgozom, fél évig meg hostelben nyaralok, aztán meg azt találtam ki, hogy hostel tulajdonos leszek.(...) Akkor telefonáltam meg anyámnak: egy év múlva, két barátommal Brazíliában hostelt veszek.